2012. július 12., csütörtök

Szóvivői időzavar.



TV-csatornát és kifliket látok...
Forrás: http://www.cypressnorth.com/
A Közgép viselt dolgairól szóljon a nóta? Vagy csak annak vezetőjéről? S ki rendelt ilyen zenét? Olyan kérdések, melyekre nyilván pártállástól és a rendelkezésre álló tényektől függően fognak majd a politika egyes szereplői választ keresni, és akár megtalálni azt. Még akkor is, ha földhöz kell majd vágni az aktuális kristálytükröt, melyből valahogy nem az aktuálisan elvárt választ akarják a hangok megsúgni. Aztán van, amikor megpróbálnak egyes politikai szerepkők a hangoknak súgni, vagy a hangokat hallatni, hogy más fejében súgják meg az elvárt reakciót. Gondolom, ez utóbbihoz hasonló szerepe lehet egy pártszóvivőnek.

Gondolom ezt Selmeczi Gabriella megnyilatkozásai alapján, melyek alapján olykor olyan érzések kevereghetnek, hogy valahogy fordítva sikerült a kristálygömböt a vödörbe tenni, és a kimászó köd megüli az idősíkokat. Erre legjobb példa éppen a minap az LMP tüntetése kapcsán tett nyilatkozatainak egyike. Történt ugyebár, hogy az LMP jó ötletnek tartotta a nagy melegben a Közgéphez láncolni magát. Elvégre van, aki ezt gazdaságilag teszi, és van, aki éppen ez ellen a gazdasági összeláncolódás ellen láncokkal kíván tiltakozni. Mondván, hogy „csak a láncaikat veszíthetik” a nagy melegben, és ekként felszabadulva mehetnek is majdan a hűvösre. Ez utóbbi ténykedés a rendőrség feladata, hiszen egy kerítéshez láncolódott aktivista sokkal fenyegetőbb jelenség, mint mondjuk a gárdának hűséget esküdők a Hősök terén. De ezen kár is polemizálni. Így alakult, és az egyes akciók hosszabb távú hozadékát majd kimeregetik a történészek az idő hordalékából.

Aztán jött a párszóvivő, és nyilatkozott. Ez így is dukál, hiszen a szó már csak olyan, hogy vinni kell, ha vinni kell. Tehát jött, vitte, és szétszórta az igét. Az olyan mondatokon is lehetne persze a káka csomóit keresni, hogy „Az LMPolyan gazdasági érdekcsoportok zsebében van, melyek az utóbbi időben visszaszorultak”, de felesleges. Nem azért, mert az ilyen mondatokat igazolni, bizonyítani is illene, hanem másért. Például azért, mert az ilyen bizonyítási macera, mint azt a szakdolgozat-ügyben is láttuk, elég távol esik a szóvivő asszonytól. Annyira, hogy ilyen kislányos csacskaságokkal nem is foglalkozik. Meg különben is. Nem nyomozó hatóság, hogy igazoljon bármit is. Neki a szót kel vinnie, ha beleszakad is. Más a röhögésbe akár. A hivatalos szövegben ugyanis van egy olyan kitétel, miszerint „Selmeczi Gabriella közölte az LMP-s politikussal [SchifferAndrással], hogy ha nincs önálló javaslatuk, elképzelésük az életről, akkor sem ilyen látványos akciókkal, leláncolásokkal kell felhívni a figyelmet, hanem a Parlamentben kell dolgozni”. S ezzel tök egyet is lehetne érteni. Főleg a végével.

De vajon a szóvivő asszony melyik idősíkon tartózkodott akkor, amikor Orbán Viktor, és csapata távollétével tüntetett a parlamenti munka ellen. Nem egy-egy alkalommal, ami a nyári vanilia-szalmonellával is magyarázható, hanem rendszeresen. Rendszeresen meg csak nem kapta el a hasmenés az egész frakcióját? Ráadásul évekig. Aztán persze rögtön utána meg lehetne kérdezni azt is, hogy a leláncolás mitől rosszabb, mint a kordonbontás. Főleg, ha utána, miniszterelnökként hitet tesz a közbiztonság növelésére. Ami szinte biztosan növekedett is. Valahol biztosan. Valahol talán két héten belül is. De ez megint csak elkalandozás lenne. Márpedig lekalandozni az idősíkokról, és úgy tenni, mintha a Fidesz ellenzéki magatartása egy másik dimenzióban történt volna, szóvivői kiváltság. Ha pedig már Selmeczi Gabriella is összekalandozta a múltat és jövőt, akkor majd talán kp valami nyugis megbízást, amihez nem kell érteni a kommunikációhoz. Ahogy volt szóvivőtársa, aki a gazdaságnak bevitt mélyütés után most gazdasági bizottságokban múlathatja az időt. Igaz, a nyolc gazdasági vegyes bizottság élére került Szijjártó Péter nem a párt, hanem maga Orbán Viktor személyes szócsöve volt. Így Selmeczi Gabriella mégsem kaphat nyolc állást, és talán egy TV-csatornával is meg kell majd elégednie. De ezt majd megmondja a jövő. Ha addig el nem ejtik.

Simay Endre István

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése