A szülő nő verve...

Forrás: http://www.emergingchristian.com/

A parlament napirendjére tűzte a családon belüli erőszak törvényi elítélésével kapcsolatos népi kezdeményezés napirendre tűzésének a vitáját. A vitára kiválasztott időpont, 2012. 09. 10. -ének éjjele, jól illusztrálja azt, hogy magát a témát mennyire veszi komolyan a kormányzó elit. Beleértve azt a pártot, a KDNP-t is, melynek zászlaján a szeretet vallása szerepel. Kérdés persze, hogy akkor is ez lett volna az időpont, ha a Semjén Zsolt egyik kedvence, vadászat vitája esetleg a népi kezdeményezés tárgya. De tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória. A jelen valósága tehát az, ami.

Ebbe a valóságba beletartoznak mindazok a közhelyek is, melyek eloszlatásának elősegítésére a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület külön oldalt hozott létre. Az oldalt minden esetre el kellene olvastatni azokkal a képviselőkel, akik szerint ez az egész ügy nem is olyan lényeges. Még akkor is, megállapításai nyilvánvalóan a fizikai erőszakot tekintik erőszaknak. Viszont általában ebbe szoktak belehalni, belerokkanni azok, akikkel kapcsolatban az említett népi kezdeményezés útjára indult. A róla szóló parlamenti döntés, a vitát követő nap hírei alapján pedig az elzárkózás. Miközben olyan kijelentések hangzottak el, amelyek okkal vertek ki a biztosítékokat. Közülük Varga István, röviden bunkónak tekinthető megnyilvánulása körbelengte a világhálót, és meglepő gyorsasággal váltott ki tüntetést az elmondottak ellen. Bár meglehetős cizelláltsággal fejtette ki véleményét, röviden alighanem úgy is összefoglalható, hogy amennyiben a nő nem egy gyerekszülő családi prostiként „működik”, akkor meg is érdemli „párjától” a rendreutasítást. Elvégre Varga szerint: „Az asszonyoknak, a hölgyeknek és különösen a fiatal hölgyeknek a legfontosabb hivatásuk az, hogy gyereket szüljenek”.

Ám, mint a Kettős Mérce gyűjtése mutatja, emelkedett véleményével Varga István képviselő úr nincs egyedül. Ahogy itt olvasható Móring József KDNP-s képviselő remekbeszabott hülyesége is arról, hogy azért nem kell foglalkozni a családon belüli fizikai erőszakkal, mert előfordul lelki erőszak, a férjek gyerekkel való zsarolása. Egyben leszögezve, hogy a baj a féligazságokkal van. Miközben nem veszi észre, hogy maga is egy populista féligazság hirdetőjévé válik. A nők által kétségtelenül alkalmazott eseti lelki ráhatás ugyanis lehet oka egy válópernek, gyerek-elhelyezési vitának, de nem menti az elcsattant pofont, a kivert fogakat. Legalább is szerintem nem menti. Igaz, egyébként is talán nem vagyok elég maradi ahhoz, hogy egy olyan aranyköpéssel egyet értsek, hogy egy nő akkor gondolkozzon önmegvalósításról, saját életről, ha a kormányzat által rárót normatív gyerekszülési kvótát már teljesítette. Ahhoz meg pusztán a gondolkodás alóli felmentést kellene visszavonni, hogy lássuk, nem közvetlenül a rövid távú oktatáspolitika tehet sem a szülői, sem a tanári presztízsről, annak csökkenéséről. Még akkor sem, ha a politika számára sokkal könnyedebb megoldás rátolni a felelősséget az előző, más szemléletet valló kormányra. Lazán elfeledkezve arról az apróságról, hogy a gyermek felnövekedése nem egy választási ciklus „terméke”, és a jelenlegi, különben KDNP-s fő oktatáspolitikus sem kezdeményezett hosszú távú megbeszéléseket. Bár a Fidesz szerint is a ma gyermekei jelentik a jövőt.

Jó lenne persze azt hinni, hogy az emancipációs vitát is magába foglaló, és a lényegi kérdésektől elfele vezető megszólalásokért a késő órák okozta fáradtság a ludas. Ám, ha így lenne, akkor is az tehet róla, aki ilyen kései órára tette a kérdés megbeszélését. Azonban a teljes kép előzményéhez tartozik az a vezéri intenció, miszerint az egész félázsiai bagázs csak az erőszakból ért. Tehát senki ne rója fel, ha az egyik félázsiai megveri asszonyát. Hiszen csak a miniszterelnöki megfontolást ültette át a gyakorlatba. Mert mondta ő a kocsmából hazabucskázva, hogy tegye szét a lábát ő is, meg a lánya is, csak nem értett a szóból, hát értett az erőszakból. Úgyhogy a kérdést lesöprő képviselők tulajdonképpen szintén csak a felsőbb nézetek szerint jártak el. Különösen, mert a gyengébb elleni erőszak akár hőstett is lehet. Elvégre a család gyengébb tagjai alig kevésbé kiszolgáltatottak, mint aki alszik. Márpedig azt tudjuk, hogy a társát álmában megölő azeri orgyilkost hazaadta Orbán Viktor, hogy ott hősként tisztelhessék. Lehet persze, hogy érdekes lenne tudni a miniszterelnök személyes véleményét a családon belüli erőszakról. De félek, akármit kimondana, amiről azt hiszi, hogy ott és akkor elég populista ahhoz, hogy megtapsolják. Ha pedig némi plusz szavazatra számítanak belőle, párt- és pártszövetség-társai bevállalják a gesztust azoknak, akik életmódszerűen vallják, hogy az asszony verve jó. Azonban a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy Selmeczi Gabriella és Rogán Antal egyaránt elhatárolódott Varga István sarkos kijelentéseitől. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a családon belüli erőszak témáját nem hogy külön Btk.-passzusban nem rögzítik, hanem a Parlament a százezernél több aláírással támogatott kezdeményezést napirendre sem hajlandó tűzni.

Simay Endre István