2013. augusztus 2., péntek

Kinek kell a szavazási vita?

Az utóbbi napokban megint előkerült az a kérdés, hogy a hatalom fog-e, képes lehet-e csalni a 2014-es választásokon. S ebben a vitában jelentős szerepet kapnak a határon túl élő magyarok. Végső soron olyan helyzetet teremtve, hogy a Fidesz megint elkezdheti nagy hangerőre állítani az ellenzék nemzetellenességéről ordító lemezt. Miközben valójában, hatalmi pozícióból intézkedve, lényegesen ellenségesebb lépéseket tesz.

A technikai vitákról és kiskapukról nyilván le fogják folytatni a maguk vitáját a választás önjelölt, és felavatott, illetve kijelölt szakértői. Az ellenzék nyilván érdekelt lehet abban, hogy feltárja azokat a kiskapukat, melyekkel a hatalom visszaélhet. A Fidesz meg tagadni fog a végsőkig, illetve előre próbál menekülni. Előre bevádolva az ellenzéket arra az esetre, ha mégis megbukna. Aztán jöhet a már ismert sértődési forgatókönyv. Hídlezárással, parlamenti obstrukcióval. Ami önmagában olyan, mint a kisdedóvóban hisztiző gyerek, aki bosszúból a földhöz vágja a játékot. Csak itt milliárdos játékokat vágnak a földhöz. Metróvonalak meghiúsulását, közterek összevizelését, utak elzárását, és általában azt a közbizonytalanságot, ami csak a szélsőségeseknek kedvez. De ez egy pesszimista, jövőre érvényes forgatókönyv. A jelenben az a vita nyomja rá a bélyegét a választási előkészületekre, melynek gyökerei a regisztrációs vitához kötődnek. A határon túl élők kérdése már akkor is felmerült. Szinte tényként kezelve a szavazásukat, és automatikusan kormánypárti szavazásukat.

Holott már az utóbbi sem feltétlen igaz. Ahogy az sem feltétlen igaz, hogy érdekeltek a szavazati jogban. Nyilván nem azok a kevesek, akiknek a magyarországi támogatások kiváló egyéni karrierlehetőséget, és nem utolsó sorban milliós bevételeket jelentenek. Akár olyan hallgatólagos támogatást élvezve, mely pozíciót jelenthet az Európai Parlamentben, vagy valamely hazai szervezetben. Elvégre hol van az előírva, hogy politikai karrieristák csak a határ innenső oldalán lehetnek? Nyilvánvalóan sehol. Miközben éppen a Fidesz, illetve a Trianon-nosztalgiában égő radikálisok, által megannyit szidott Európai Unió az, ami például szabad előfordulást biztosít a határ bármelyik oldalán. Mármint a mindennapokban, az utazások, illetve a bevásárlások során. Ebben a szavazati jog látszólag beleillik, miközben ez korántsem ilyen egyértelmű. Amíg ugyanis a bevásárlások napi döntések, a szavazati joggal való élés az legalább egy választási ciklusra meghatározza az ország életét. Ráadásul olyanok számára, akik nem a határon kívülről, mérséklet, vagy áttételesen fogják „élvezni” a hatásokat.

S nyilvánvalóan ez az a neuralgikus pont, amiről sokszor szemérmesen hallgat a politika. Elvégre azok, akik alapvetően nem érintettek, milyen alapon szólnak bele? Vajon a határon kívüli szavazatok mellett érvelők mit szólnának, ha a szomszédjuk előírná nekik, hogy fessék be narancssárgára az ablakukat. Nem a keretet, hanem az egészet. Alighanem kissé zokon venné, és megharagudna. Mondván, hogy a sajátját akármilyenre, de ugyan mit ugat bele az ő ablakába. Ha viszont valaki eközben a házuk előtt el akarna vinni egy hatalmas transzparenst, az röhögne a markába. Mert akár az utcát is felszánthatja, amíg a két ember az ablak festésén veszekszik. A röhögés pedig akár gúnyos vihogássá is válhat, ha az ablakot befesteni akaró figurát ő maga, vagy megbízottja heccelte fel, győzte meg.

Amikor tehát a Fidesz nagy bőszen kiáll a határon túli szavazatokért, akkor talán nem is annyira a nemzeti egység, mint inkább a nemzeti megosztás a célja. Ahogy az országon belül igyekszik megosztani az ellenzéki erőket, úgy próbálhatja megosztani, a radikális szövetségesekkel karöltve, a lakosságot. Ha ugyanis az elégedetlenséget sikerül felkorbácsolni, akkor nyilvánvalóan sikeres hecckampányról számolhat be. Márpedig alighanem sokan ellenzik, hogy olyanok döntsenek hatalomról, akik nem itt fizetnek adót, és bármikor hazamehetnek egy határral odébb, ha nem tetszik az éppen aktuális rendszer. De valamiért erről nem illik, csak fórumhozzászólásokban megemlékezni. Még az ellenzéki politikusok egy része is azzal áltatja magát, hogy van értelme erről szemérmesen hallgatni. Holott talán ezen a téren is megérné tiszta vizet önteni a pohárba. Még akkor is, ha a határon túli szavazatok pártolása a Fidesz részéről alapvetően pont az ellenkező utat jelenti, mint amiről Orbán Viktor szónokol az unió kapcsán.

A nemzetek orbáni Európája ugyanis éppen azt az izolacionalizmust jelenti, hogy mindenki csak a saját politikai portáján sepregessen. Így miközben alapvetően magyarokat állít szembe magyarokkal, a miniszterelnök is szembeáll Orbán Viktorral jelenleg.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése