Szellemi TyRex-törpék! Előre!

Azt, hogy őseink közül ki mit írt rovásírással, nem tudom. De az olyan fogalmakat, mint a fűrészbak, biztosan nem. Mert ahhoz letelepedett életmód kell. Kicsit életszerűtlennek tűnik ugyanis, hogy két lovasroham között bakon fűrészelgettek volna egy kicsit. Mindenesetre egy pécsi iskolában úgy gondolták, hogy visszamaradott lesz az, aki a fűrészbakot nem tudja kellően kalligrafálni.

Amúgy, a Hir24 tudósítása alapján, büntetés gyanánt is gyakorolva a rovásírást a napköziben. Ugyanitt szólnak arról is, hogy a szülők kiborultak, az igazgató elhatárolódik, és vizsgálatot ígér. Mi meg hiszünk az igazgatóak, hogy így lesz, sehogy másként. Mert az ellenbizonyításhoz nyilvánvalóan a vizsgálat végének eredményét kellene ismerni. Addigra meg amúgy is elül az eset keltette vihar, és minden visszazökken a szokásos oktatáspolitikai anyázások szintjére az iskolákkal kapcsolatban. Ahogy aligha emlékeznek sokan arra a jobbikos ötletre sem, hogy legyen kötelező a rovásírás tanítása. Ami talán azért már mégis túlzás lenne. Annak ellenére, hogy biztos sokak szemében nemes hobbi a rovásírás megtanulása. Még az sem zárható ki, hogy néhányan talán a saját gyökereik hiányát akarják pótolni azzal, ha erre adják a fejüket. Számukra egyenesen pszichológiai jótétemény lehet például egy ilyen elfoglaltság. Amíg nem élik bele magukat abba, hogy csak az a magyar, aki álmából felriasztva is képes az aratókést leírni rovásul. Végállomásként pedig elégetne minden könyvet, amit nem az ősmagyarok szellemi áldása alatt levőnek sejt. Még akkor is, ha különben aligha lehet fogalma a saját biológiai őseinek teljes köréről sem.

Azért persze eszembe sincs azt hinni, hogy a gyermekeknek büntetésből rovásírásos feladatot adó tanár ilyen messzire jutott volna. Legfeljebb a tudásszintjével lehetett gond. Mert ellenkező esetben tudná, hogy aratni is elsősorban a letelepült népek szoktak. Egyébként azért sem biztos, hogy a tanerőt a Jobbik ötlete iránti vonzalom vezette, mert a kötelező feladatok ritkán eredményeznek népszerűséget. Így az sem kizárt, hogy éppen ellenkezőleg: a Jobbik képviselte nézetek elleni fondorlatos támadásként lehet értékelni a rovásírásos büntetőfeladatot. Ellenkező esetben fel kellene ugyanis tételezni a hazafiasnak ítélt elvárásoknak való túlzott megfelelési kényszert. Ami mégis csak kellemetlen lenne. Nem azért, mert pont egy tanár ne eshetne az ügybuzgóság hibájába. Hanem mert pont egy tanár esetében lenne hiba, ha az önálló gondolkodásra való képességet alárendelné a vélt kormányzati elvárásoknak. Habár az is lehet, hogy tud valamit. Például azt, hogy ezek az elvárások nem is annyira csak véltek. Látva a hungaristákkal, a szélsőséges eszméket vallókkal zajló össze- és visszakacsintási kormányzati kommunikációt, könnyen abba a hibába eshet egy egyszerű tanerő, hogy számára mintegy elvárás a Jobbik által hirdetett elvek felé irányuló serteperte. Ha ugyanis reális lehetőségnek ítéli a Fidesz-Jobbik koalíciót akkor reális döntés is lehet a részéről jó előre tisztára nyalni a karrierjének kiteljesülése felé vezető utat.

Ebben az esetben az igazgatótól komoly elmarasztalásra számíthat. Nem feltétlenül a rovásírásos büntetőfeladat miatt, hanem azért, mert az igazgató a saját pozíciója elleni merényletként is értelmezheti ezt a gesztust. Egy talpnyalóval többnek ítélvén az őt politikai irányból veszélyeztetők létszámát, mintsem azt ildomosnak gondolná. De nyilván ez az iskola igazgatójának a magánügye is lehet. Nagyobb baj az, hogy egy napközis tanár úgy érezheti adott esetben, hogy a megszokás fásultsági köreiből az a kitörési lehetőség, ha valami nacionálmázas pótcselekvéssel büntet. Mintegy kötelezővé téve azt. Még akkor is, ha emlékszünk arra az esetre, amikor a legjobb rovásíró vietnámi ősökkel büszkélkedhetett. A többieknek, az aratókés és a fűrészbak után, és a megbonthatatlan orosz-magyar békemenetelés jegyében lehet, hogy a következő feladat tényleg a sarló és a kalapács rovásírásos lejegyzése lesz. Rögtön a cirill-betűs lejegyzetelés előtt. Mintegy visszavezetve a kötelező orosz nyelvtanulást az iskolákba. Melynek eredményeként majdnem annyian tanultak meg oroszul, ahányan a kötelezően büntető rovásírás hatására rovásírásul megtanulnának.

Addig pedig, átvezető feladatként javasolni lehetne a „tavaris ucsityelnyica” rovásírásos átiratának gyakorlását. Látva a jelen politikai kurzust lehet annyira szükséges, mint az azeri-balta célba dobásának gyakorlása. A bürokrata-túlteljesítési hajlamot ismerve a felvetéssel csak egy fenntartásom van. Egy lelkes kormány hű hivatalnok holnaptól komoly felkészülésbe kezd az elmondottak teljesítése érdekében.

Andrew_s