Hoffmann Tamás kapanyele

Fotó: Facebook / Molnár Gyula

Egy ember és egy kapanyél kapcsolata nagyon sokrétű lehet. Lehet például a kemény fizikai munka egyik jele is ez a kapcsolat. Az újbudai polgármestert azonban eszembe sincs meggyanúsítani azzal, hogy ilyesmire vetemedett volna. Ahogy a neveltetésére sem szeretnék célozni.

Az előbbiről úgyis tud majd sajtófotókat közölni, ha szükségét érzi, míg az utóbbi sok, költséges és felesleges bírósági procedúra szelét lengeti a lágy estében. Amúgy is egészen máshonnan, az előző polgármester viselt dolgainál gondoltam kezdeni. Nem részletezném ezeket, mivel barátai és haragosai úgyis megteszik. Most, és az önkormányzati kampányhoz közeledve egyaránt. Egyvalamivel kapcsolatban, a hivatali visszaéléssel kapcsolatban azonban ma a Kúria is döntést hozott. Jogerősen felmentve Molnár Gyulát és Lakos Imrét a vád alól. Ezt követően egy hivatalban levő polgármester igazán akkor marad úriember, ha hallgat. Különösen akkor, ha a jelenlegi bársonyszékét talán éppen a jól időzítve elindított eljárások melegítették elő az előző kampány finisében. De akkor is hallgathat, ha úgy érzi: sokkal jobbat, többet tett az adott településrészért, mint az elődje. Korrektebben, és átláthatóbban. Ám hallgathat akkor is, ha pusztán jogkövető magyar állampolgárként szó nélkül tudomásul veszi a Kúria döntését. Fenyegetőznie és gúnyolódnia teljesen felesleges.

Különösen felesleges nyilvános közlemény formájában. Márpedig Hoffmann Tamás ez utóbbiaknak látta égető szükségét a felmentő hír hallatán. Az egyik irányban megjegyezve, hogy Molnár Gyula és Lakos Imre pusztán ügyesen papírozta le a dolgait. Míg a másik irányba további feljelentéseket, folyamatban levő ügyeket emlegetett. Az utóbbiak fenyegető volta aligha szorul indoklásra. Talán majd az önkormányzati választás környékén ismét hallhatunk, egész véletlenül éppen akkor, letartóztatási, illetve vizsgálati, netán vádemelési szakaszba jutott újabb ügyről. Ahogy azt Koncepcisztánban kell. A másik, a papírozásra vonatkozó megjegyzés a maga gúnyos üzenetén kívül is igen figyelemre méltó. Tegyük fel ugyanis, hogy a Kúria nem a felmentés mellett dönt. Akkor Hoffmann Tamás, miután kidoboltatta, hogy „Győzött az igazság!”, vajon mit mond? Azt esetleg, hogy: „lám, ezek már csak azért is alkalmatlanok, mert még lepapírozni is hülyék egy kis korrupciót”?

S itt már vészesen közeledünk ahhoz a bizonyos kapanyélhez. Bár továbbra sem abból az aspektusból, hogy a kerület zöldterületén kerülne Hoffmann Tamás kezében bevetésre. Ellenben egy mondás szerint egy kapanyél is elsülhet olykor. Ha pedig elsül, akkor visszafele is elsülhet. Tegyük fel, de tényleg csak tegyük fel, hogy valami ördögi machináció folytán Hoffmann Tamás elveszti a választásokat. Ha ezt követően vizsgálat indul a kerület ügyeit illetően, akkor a vizsgálat vajon mit, illetve kit fog találni? Egy okos Hoffmann Tamást, aki mindent jól lepapírozott, vagy egy butát, aki erre sem volt képes? Rábukkan-e különböző sáros ügyek lábnyomaira a fiókok mélyén? Ha pedig a vizsgálatból a polgármester makulátlanul jön ki, mint a hipózott gólya, akkor vajon tényleg olyan becsületes volt? Vagy csak jól le tudott mindent papírozni? Mert az nyilvánvaló, hogy mindkét esetben alkalmatlan polgármesternek.

Az egyik esetben azért, mert csibész. A másik esetben azért, mert még papírozni is ostoba. Addig pedig azért, mert képtelen felmérni, hogy mikor lenne jobb inkább hallgatni. Akár egy kapanyélre támaszkodva. Ott, a körtéri Gomba mellett.

Andrew_s