2016. május 21., szombat

Ferenc pápa elhatárolódott az Orbán-Erdő párostól

Ha valaki nem tudná, a Szent Márton-év központi eseményeként a szombathelyi egyházmegyében Szent Márton-találkozót szerveztek július 9-10-ére. Mi tagadás: nem tudtam. Ha valaki nem tudná, erre, a jelek szerint, meghívták a pápát is. Mi tagadás: ezt sem tudtam. Eleddig. Mikor is jött a hír, hogy Ferenc pápa lemondta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) meghívását. S aligha véletlenül.

Az ugyanis egészen nyilvánvaló, hogy számos emberiességi kérdésben más a véleménye a pápának, és más a véleménye a magyar kormánypolitikusoknak. Akkor is, ha az utóbbiak előszeretettel emlegetik Jézust, és a keresztény értékeket. A legjobb példa erre a menekültek kérdésének kezelése. Ebben a magyar állam, mint politikai entitás az emberiességi szempontok elé helyezi a rövidtávú politikai haszonszerzés szempontjait. A pápa befogadásról és arról beszél: Jézus családja is menekült volt. S eközben elmegy rituálisan megmosni a szegények, hajléktalanok lábát. A magyar hatalom ezzel szemben a menekültek kizárásáról, és embertelen körülményeket biztosító tömegszállásokra zsúfolásáról dönt. Miközben egy keresztény politikus szerint a gyermekszegénység, a gyermekek éhezése csak rossz szokás. A katolikus egyház részéről pedig Erdő Péter, mint esztergomi főpap értekezett a menekültek kiközösítésének eszmeiségét legitimálva. Miközben Ferenc a plébániák megnyitását kérte az egyháztól, ezzel a magyar egyházi vezetők közül a jelek szerint csak Várszegi Asztrik mert egyet érteni. Megnyitván Pannonhalma kapuit.

S persze még emlékezhetünk számos más esetre. Ezek egyike, hogy egy hajléktalant még a templom előterébe sem engedtek be melegedni. Míg egy másik egyház, a reformátusok egyik lelkésze Horthy-fétist avatott. Úgy, hogy az előkészületek során sem a katolikus, sem a református egyház vezetői nem határolódtak el az antiszemita gesztustól. Utólag sem túl erőteljesen. Az, hogy a kormány, és benne a kereszténységre oly sokszor hivatkozó katolikus, illetve református figurák, mint Balog Zoltán, illetve a KDNP hallgatott, már talán meg sem lep senkit. Alkalmasint persze tudjuk: II. János Pál nyilvánosan megkövette az emberiséget az egyházi antiszemitizmus okán. Eközben hazánkban Szakály idegenrendészeti intézkedésként aposztrofálja fari alapú tömeggyilkosságban való előkészítői részvételt, és Orbán Viktor sem a szélsőjobb elleni harcos fellépése okán fog bevonulni a történelembe. Hol is az a két pofon, miniszterelnök úr? S hogy is volt az a beszéd a zsidó temetőben? Hogy is van az, hogy Boross Pétertől, a horthysta talpnyalótól sem sikerül elhatárolódni?

De természetesen a szombathelyi összejövetel egy egyházi találkozó. Ám olyan háttérrel, amelybe belefért Erdő Péter sajátos, Barrabást kiáltó felszólalása. S persze az, hogy ugyanez a főpap a pápa udvarias kioktatásával is bepróbálkozott. Igaz, nem a menekültek, hanem a homoszexualitás kapcsán. Akikben a pápa ugyancsak embereket tisztel. Elfogadva, hogy szintén Isten teremtményei. Nem támasztva kétséget aziránt, hogy Isten dolga a lélek megítélése, és nem egy papé. Ellentétben az esztergomi bíborossal, aki szerint ő Istennek is előírná, hogy miként tevékenykedjen. Nem véletlen tehát, hogy a pápa nyilvánosan tette helyre a beosztottját. Akármekkora pápai ambíciókat is ápoljon az utóbbi. Mert azért Erdő Péter aligha utasítaná vissza, ha a jelöltséget manifesztálná a sors. Ha addig él is a kereszténység. Amelynek földi „arca” mégiscsak a pápa.

Aki, a jelenlegi hírek szerint Dominik Duka bíborost, prágai érseket nevezte ki helyetteseként a Szent Márton-találkozó alkalmából. Ami, akár véletlenül is, de valószínűbb, hogy tervezetten igen alapos alapvonalra helyezése a magyar decibel-keresztényeknek. A kormánynak mindenképpen, mert a keresztény Európa védőszentjének szerepében tetszelgő, de szellemében csupasz miniszterelnök kabinetje hatalmas legitimációs tőkét kovácsolhatott volna a pápa-látogatásból. Elfogadottnak, pápai áldással szentesítettnek hazudva bármely embertelenséget. Szegények, hajléktalanok és menekültek ellen egyaránt. Ez a legitimációs bázis, huss, elszelelt. A pápa világosan megüzente, hogy ez a pálya nem az ő pályája. Ahogy a korábban nyilvánosan helyre tett Erdő Péternek, és a hasonló elveket valló egyházi figuráknak is nyilvánvaló az üzenet: a napi kormánypolitikának lefekvő, Jézust csak státuszszimbólumként kezelő nézeteitekkel senkik vagytok, papa.

Ezen kívül még küldhetett volna pár Bibliát is az említetteknek. Külön ajánlással az elolvasására. De a pápa személyes jelenlétének megtagadása alighanem elég erős üzenet. Lenne. A státusz-keresztényeknek. Ha értenék. Ha nem a politikai vezér taknyának fátyolos szemmel való felnyalásával lennének elfoglalva.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook