A Jobbik a paramilitáns csoportokkal parolázó
szélsőjobbról a felszínes szemlélődő számára közép felé tart. Az is nyilvánvalónak
tűnik, hogy ehhez olykor személyi áldozatokat kell hoznia. Legalább a felszínen.
S legalább ideiglenesen. Legalább addig, amíg a demokratikus öndefiníciót hajtogató
szervezetek néznek, mint nyúl a reflektorfénybe.
A legutóbbi ilyen jobbikos húzásnak Novák Előd lett az áldozata.
Vona Gábor alighanem felmérte, hogy rasszista felhangokkal kapcsolatba hozható
politikus, akinek még egy cigány újszülött kapcsán sem jutott más eszébe, nem
megfelelő arc a kampányplakátokon. Nem azért, mert a szélsőjobbról nem vonzana
szavazatokat, hanem azért, mert nem vonzana eleget. Annyit biztosan nem,
amennyit ellökne a szavazók középmezőnyéből. Így a Fidesz jobbszárnyáról
lemorzsolódó szavazók köreiből. Azok közül, akik annak idején talán a MIÉP-re,
vagy az onnan Fideszbe landolt politikusokra szavaztak. Márpedig az elég
valószínűnek látszik, hogy Vona legalább annyira meg akarja szorítani Orbánt a
választásokon, hogy koalíciós kényszert harcoljon ki. Mert azt aligha
valószínű, hogy a retorikájában a szélsőségesek felé is gesztusokat gyakorló
Fidesz nagykoalícióban gondolkodna a szélsőjobb ellen.
Ugyanakkor, ha egy párt elindul a centrum felé. A néppártosodáshoz
pedig egy kicsit kevésbé bakancs-csattogós és nem annyira fekete-barnamintás
függönyt kellhet maga köré vonni. Így, azonban, a saját szélsőségesei elkezdhetnek
útba lenni a pártvezetés ezen törekvései közepette. Minél inkább közép felé
tart, annál jobban. Az első lépések megtételekor, 2013-ban például azon Kisgergely
András ellen foglalt állást a Jobbik akkori vezetésem, aki 2010-ben még a
Jobbik színeiben lett az ózdi képviselőtestület tagja. S akit mégsem elsősorban
emiatt, hanem a Magyar
Hajnal Párt megalakulása okán érdemes megemlíteni. Alkalmasint az volt a
kommunikációs ütközőpontok egyike, hogy a Jobbik, úgymond, magára hagyta a Vona
által korábban pártolt gárdát. Akkor, 2013-ban nagy volt a csattogás az MHP
körül. majd az szép csendben leült. A Jobbikot érintő „nagy leleplezések”
elmaradtak, és Vona folytathatta a középre-nyomulást.
Amelynek következő hullámában a Bertha Szilvia lépett ki
hivatalosan is a pártból. Aki a saját bejelentése alapján
egy évnél hosszabb szellemi inkubációs időt követően döntött a kilépés és az
alternatív pártalakítás mellett. Célját akként fogalmazta meg, hogy keresztényszociális
párttá alakítsa az „Értünk, Értetek Mozgalom" nevű szervezetet. Most
eltekintenék annak feszegetésétől, hogy ugyan kiért az „értetek”, illetve
mennyiben megélhetési politika az „értünk”? Az ATV honlapján is megjelent mondandó
alapján azonban egyfajta radikalizmust kíván megvalósítani. Ami nagyon hasonló
gondolat ahhoz, hogy a KDNP-t nagyon langyos posványnak látó, a kereszténységet
a vallási radikalizmus szemüvegeként használó támogatók lehalászása is lehet
egyfajta célkitűzés. Gyakorlatilag az egykori jobbikosok hatókörébe terelve a
jelenlegi kormánypártban csalódottakat. Meghagyva Vona számára a lehetőséget,
hogy formálisan ne legyen a radikálisokkal kapcsolatba hozható.
Az említett sodor-mintázatot követve nem lenne túl
meglepő, ha Novák Előd is hamarosan pártot alakítana. Egybegyűjtve, és
megszervezve, azokat, akik a néppártosodó Jobbik szempontjából nem elég „cukik”.
Amely vonulatba az is beleférne, hogy a kedves neje is lemondjon, természetesen
puszta szolidaritásból, a parlamentben viselt funkcióiról. Bár valószínűleg van
az a pénz, amiért D. D. nem is annyira szolidáris talán. De ezt majd csak
megoldják családilag. Miközben, amennyiben Novák Pártot alakít, akkor a 2018-as
választásokon több olyan párt is halászhat mandátumot, amely a Jobbik
köpenyéből bújt elő. Még egy olyan forgatókönyv is életbe léphet, hogy helyileg
visszaépül a 2010-es állapothoz közeli mandátumszerzési rendszer. Annyi
módosulással, hogy formálisan a Jobbik állít majd jelöltet, de az időközben
szatellit-pártokká alakult mini-Jobbikok támogatásával. Megszorítva a Fideszt
is.
S felértékelve az elvesztegetett, illetve elveszített
időt mindenki másnak. A Jobbikkal folytatott vitákat ugyanis sokszor úgy
aposztrofálják a demokratikus öndefiníciót hajtogató szervezetek, hogy ezeken
kívánják porrá cáfolni a szélsőség felől most éppen középre tekergő párt
érvkészletét. Ez azonban, az ellenzék anti-remeklésének köszönhetően még várat
magára. Évek
óta.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése