Véletlen MSZP akció a korrupcióért?

Az MSZP kétségtelenül nagyot alakított. Megszavazta az adóhatósági pénzmosást garantálni képes törvényt. Nem egy-egy eltévelyedett, másnapos képviselő, hanem a frakció. Ami a szerecsenek aktuális mosdatása dacára arra enged következtetni: az akció összehangolt lehetett. Alkalmasint a Fidesszel is?

Az minden esetre furcsa, hogy egy olyan törvényt sikerült így leszállítani a kormányzatnak, amely egy komplett kiskapu-sorozatot nyithat. Mert ettől fogva aligha lesz ember, aki át fogja látni a pénzmozgások rendszerét. Mármint akkor, ha nincs benne a rendszerben. Ha nem érdeke, illetve lehetősége sincs pénzt juttatni egy-egy Orbán-keedvencnek. Annak a fejében, hogy később egy kisebb-nagyobb megrendelésecske fog csurranni. Netán csobogni. Javarészt kideríthetetlenül. Mert nehéz lesz párhuzamba állítani az állami megrendeléseket, és az adómegtakarítás fejében átirányított pénzek forrását. Az, hogy egy ilyen törvényt az abban érdekelt kormánypárt megszervez, az teljesen érthető. A hírt érintő első reakcióként az mondható, hogy egy magát ellenzékinek aposztrofáló párt esetében már kevésbé érthető. Egy esetben.

Abban az esetben ugyanis teljesen érthető a megszavazása egy ilyen törvénynek, ha szintén zenész. Ha vagy korábban érdekelt volt egy hasonló rendszerben, vagy a jövőben számít egy hasonló támogatási hálózat kialakítására. Ami kínos. Valójában mindkét lehetőség kínos. Az első azért, mert felveti: az MSZP zsarolható volt korábban ezekkel az ügyletekkel. Akár a jelen törvény megszavazásának a szintjéig is zsarolható volt. A jövőbeni számítás pedig a párt hitelességét kezdi ki. Mármint akkor, ha a 2014-es választás szinte tudatos elvesztése, és a jelen szavazás után maradt még ebből a hitelességből valami. A jelen lefekvés a Fidesznek különben azért is kínos lehet, mert a Népszabadság felfüggesztése is napirenden van. Márpedig az sem alakulhatott volna úgy, ahogy, ha az MSZP annak idején nem adja el a részesedését. Az eseményekre viszont a jelen információk morzsájából elég könnyen lehetne egy jó kis conteót ráhúzni. Kiterjesztve a kormánypárti befolyást az MSZP-re is.

Ez a conteó szinte egy füst alatt megmagyarázná a polceleb vezető sehova sem vezető akcióit a 2014-es választások környékére, illetve az elmúlt évek ellenzéki semmittevését is. Ha így állna a helyzet, ez sem lenne különösebb öröm. De még az az „optimista” forgatókönyv sem ad okot örömre, ha kiderülne: az MSZP képviselői, a távollevő három, és a nem szavazó két képviselő kivételével, funkcionálisan inkompatibilisek egy szavazáson alapuló döntéshozatali rendszerrel. Ez ugyanis felvetné, hogy döntésképtelen idióták frakciójaként ülnek az országgyűlésben. Ennek meg miért kellene örülni?

Az első, conteóba hajló reakció csitultával azért érdemes megemlíteni, hogy az MSZP sem hallgat az ügyben. Az MSZP reakciója a saját frakciója szavazására, hogy kérik a köztársaság nélküli köztársasági elnököt: ne írja alá a törvényt. Igaz, ezt a kérést mintegy megelőlegezték. A megelőző sajtótájékoztatóról még úgy szólt a hír, hogy „Varga László kijelentette, hogy a szocialisták nemmel szavaznak a javaslatra, majd az államfőhöz fordulnak”. Az a „nem” aztán valahogy nem jött össze. Az MSZP olvasatában ez puszta tévedés. Így, mint mondják, véletlenül sikerült megszavazni az országgyűlési ülésen a Fidesz előterjesztette javaslatot. Különösen időszerűvé téve azt, hogy Áder János megértésére bízzák akár az egész politikai jövőjüket. Az egyik oldalon ugyanis van egy megszavazott törvényjavaslat, míg a másik oldalon egy elnöki kegyből gyakorolható aláírás-megtagadás.

Személy szerint ez a párosítás még akkor is rosszul veszi ki magát, ha a Fidesz valószínűleg így is meg amúgy is, keresztülszuszakolta volna a TAO pénzek mosodai törvényét. Ha nem így, akkor valahogy másként. Ezért akár a véletlen átszavazásra alapuló verziót is elfogadhatja az, akinek az a szimpatikusabb.

Andrew_s